Délkelet-Press Szolgáltató Kft.

Székhely: 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 18/2.

Telefon: +36 66 333-436

Fax: +36 66 333-436 / 200

Adószám: 24306207-2-04

 Cégjegyzékszám: 04-09-012388

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mi az, ami segítené a kapcsolatügyeletek munkáját, a kapcsolattartó szülő és gyermeke kapcsolatának ápolását, javítását, vagy újra kialakítását, amit ez a szolgáltatás célul tűzött ki magának?

• Jobb együttműködés a hatóságokkal. A gyámhivatalok ismerjék el a kapcsolatügyeleti mediátorok kompetenciáját abban az esetben, ha segítséget kérnek tőlük. Nem alá-fölérendeltségi viszonyt, hanem partneri kapcsolatot várunk el tőlük. Ennek az újfajta kapcsolatnak a kialakítását segítené, ha a gyámhivatali vezetők, előadók részt vennének a kapcsolatügyeleti mediátorok akkreditált képzésein. Ahol ez megtörtént, ott semmi gondunk nincs a gyámhivatallal.
• A gyámhivatalnak szigorú hatóságként kellene fellépnie kapcsolattartási ügyekben. Ez egyaránt feltételezi mind a gondozó, mind a kapcsolattartó szülő kötelességszegésének azonnali szankcionálását (kapcsolattartás akadályozása, illetve a kapcsolattartás elhanyagolása)
• Nyugat-európai mintára a hatóság nálunk is kötelezhesse a szülőket a közvetítői eljárás igénybevételére.
• Csak családi, gyermekjogi ügyek vállalására jogosító szakdiploma birtokában vállalhassanak kapcsolattartási ügyeket az ügyvédek. Az Ügyvédi Kamara szigorúan ellenőrizze az ilyen ügyekben szereplő ügyvédek tevékenységét.
• Mivel a kapcsolatügyeleti mediátorok munkája, benne a gyermekvédelmi közvetítői eljárás alapjogokat érint, ezért külön törvényben szabályozzák ezt a tevékenységet, meghatározva a szükséges végzettséget, és a protokollt, hasonlóan a hivatásos pártfogókra, illetve az egészségügyi közvetítőkre vonatkozó törvényhez.
• Külön támogatással kellene serkenteni a civil szervezeteket és egyházakat kapcsolatügyeletek szervezésére, és működtetésére, hogy a fehér foltokat végre megszüntethessük, és minden gyermek hozzájuthasson ehhez a szolgáltatáshoz.
• Több jogosítványt kellene adni a MAKAMOSZ-nak, hogy eredményesebben tudja képviselni a kapcsolatügyeleteket.
• A Kapcsolat Alapítványt végre hivatalosan is el kellene ismerni a szakterület módszertani központjának.
• Javítani kell a kapcsolatügyeletek tárgyi és személyi feltételeit, hogy a rászoruló családokat kultúrált környezetben, játékokkal felszerelt, megfelelő méretű szobákban, megfelelő létszámban várhassák a kapcsolatügyelet munkatársai. Ehhez meg kellene emelni a központi támogatás összegét a jelenlegi 50 %- ával,
• A nagyobb települések kapjanak annyival több támogatást, amennyi százalékkal meghaladja létszámuk a 40.000 főt. Pl.: 60.000 fő esetén a mindenkori támogatást, + annak 50 %- át, 120.000 főnél a mindenkori támogatást, + 200%-ot.
• Kistérségekben már 20.000 főnél kapják meg a kapcsolatügyeletet működtetők a központi támogatás felét, 20-és 40.000 lakos közötti lélekszám esetén százalékarányosan többet. Pl. 30.000 főnél a központi támogatás háromnegyedét.
• Minden 40.000 főre két főállású kapcsolatügyeleti mediátort állítson be a fenntartó.
• Külön támogassa a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kapcsolatügyeletekben dolgozók szupervízióját, továbbképzését, valamint az új munkatársak kiképzését.
• A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogadja el a Kapcsolatügyeletek Európai Chartájának ajánlásait, és a kapcsolatügyeleteket érintő állásfoglalásaiban annak szellemében járjon el. 

Ha ezekből a pusztába kiáltott szavakból valamelyik is értő fülekbe jutna, valamivel több esélyt adhatnánk a gyermekek kapcsolattartási jogának érvényesüléséhez.

A gyermek-szülő kapcsolat fenntartásával foglalkozó kapcsolatügyeletek európai chartája

1. A Kapcsolatügyeletek működése a leszármazási kötelék elismerésén alapul, valamint a gyermeknek azon érdekén és jogán, hogy létrejöjjön, és folyamatosan működjön minden, identitása fejlődéséhez szükséges kapcsolata. A Kapcsolatügyelet a pszichológiai, szociális valamint jogi szféra metszéspontjában helyezkedik el. A Kapcsolatügyelet tevékenységének határait minden esetben a gyermek legfőbb érdeke, valamint pszichikai, fizikai és morális biztonságának tiszteletben tartása szabja meg.

2. A gyermek fejlődésére és identitásának kialakulására minden esetben hatással van, ha nem tudja kiépíteni vagy fenntartani kapcsolatát „szülei”* egyikével. Bizonyos esetek ezek közül olyan intervenciós folyamatot tesznek szükségessé, amelyben minden érintett személy részt vesz, annak érdekében, hogy a nehézségek és konfliktusok felismerésre és kimondásra kerüljenek, hogy a gyermek meghatározhassa saját történeti helyét és származását.

3. A Kapcsolatügyeletek olyan semleges helyet biztosítanak, ahol mindenki, felnőtt és gyermek egyaránt megismerheti saját és a másik helyét, és a gyermek kiépítheti saját identitását a másikhoz való kapcsolatában.

4. A Kapcsolatügyeletekhez olyan esetekben lehet tehát fordulni, amikor a gyermek-„szülő”* kapcsolat megszakad, nehéz vagy soha nem jött létre. A gyermek és „szülője”* az ügyeleten meghatározott és átmeneti időre találkoznak.

5. A Kapcsolatügyeletek célja, az egyes országok jogi szabályozásának és etikai alapelveinek megfelelően, hogy lehetővé tegyék: • Minden gyermek számára, joga folytán, hogy minden „szülőjével”* személyes kapcsolatot építhessen ki és tarthasson fel. • Minden „szülő”* számára, hogy hozzáférhessen gyermekéhez, és gyakorolhassa felé szülői kötelességeit.

6. Ha nem létezik más lehetőség, a Kapcsolatügyeletek keretet, biztonságos fizikai, pszichikai és morális környezetet, valamint a kapcsolatnak megfelelő kíséretet biztosítanak, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek és a vele együtt nem élő „szülő”* kapcsolata fennmaradjon, létrejöjjön, vagy újra létrejöjjön. A kíséretnek alkalmazkodnia kell minden érintett személy egyéni szükségleteihez, kultúrájához és saját ritmusához, a gyermek érdekeinek figyelembe vételével.

7. A Kapcsolatügyeletek működésük során elfogadják:

• saját országuk érvényben levő jogi rendelkezéseit,
• az Európai Unió „A gyermekek személyes kapcsolataira vonatkozó egyezmény”-ét,
• „A Gyermekek Jogairól Szóló Nemzetközi Egyezmény”-tés lehetővé teszik ezek végrehajtását.

*Ebben a szövegben a szülő szó jelöli az anyát, az apát és minden olyan személyt, akinek lényeges szerepe van a gyermek fejlődésében. A francia nyelvű szöveg szolgál minden fordítás alapjaként. A dokumentum véglegesítésére 2004. januárjában került sor, Genfben.