Az emberi kapcsolatok velejárója a konfliktus. Családban, iskolában, munkahelyen, párkapcsolatban, üzleti életben, politikában, mindenhol jelen van. A különbségek abban mutatkoznak meg, hogyan kezeljük konfliktusainkat. Ha képesek vagyunk tárgyalni a másik féllel, akkor a kapcsolatunk épülni fog, ha harcolni tudunk csak, romboljuk kapcsolatainkat. Van, aki mindezt tudja, de külső segítség nélkül nem képes megvalósítani. Ilyenkor kell a közvetítő, a mediátor, aki segít egyezségre jutni a másik féllel.

Tulajdonképpen amióta közösségben élünk, azóta ismert ez a funkció. Minden korban szükség volt olyan személyekre, akik a közösségben elmérgesedett konfliktusok megoldásában segíteni tudtak. A falu legidősebb embere, a pap, a rabbi, a tanító, stb. Általában ott várható sikeres közvetítés, ahol a felek sorsa a későbbiekben is össze van kötve: szomszédok, szülők, üzletfelek, osztálytársak, stb. Ilyen esetekben mindkét fél érdeke, hogy ki tudják alakítani azokat az együttélési szabályokat, amely a köztük fennálló tartós feszültséget csökkenti.

A mediátor a tárgyalás előtt általában előkészítő beszélgetésen tárja fel a felek álláspontját, igényeit, felméri a konfliktus nagyságát, természetét, és ennek alapján dönti el, hogy a mediáció mely fajtáját választja: Egy térben ülteti le a feleket, vagy ő sétál egyik helyről a másikra, egyedül, vagy mediátor társával együtt dolgozik, a feleken kívül bevon-e másokat is a tárgyalásba, és körülbelül hány ülésben tudják létrehozni a felek megállapodásukat.

A mediációs ülés alatt a mediátor aktivitása változik: Kezdetben határozottabban tartja kézben a folyamatot, az ülés vége felé már egyre többször engedi meg a feleknek, hogy közvetlenül tárgyaljanak egymással, és csak a háttérből irányít. A megállapodás mindig írásban történik, és a mediátor is aláírja.

Ha a vitázó felek mediátor - egy semleges, a vitában nem érintett, konfliktuskezeléshez értő harmadik fél (közvetítő)- segítségét veszik igénybe, akkor egy olyan folyamatban vesznek részt, amelyben a mediátor tartja kézben a vitát, veszekedés helyett két egyenrangú fél tárgyalásává alakítja, és olyan írásbeli megállapodáshoz juttatja a feleket, amelyben ők maguk határozhatják meg a témákat, megállapodásuk tartalmát, és végül mindkét fél nyertesnek érzi magát. Csak az aktuális problémák kerülnek megbeszélésre, és azok jövőbeni megoldása a feladat. Múltbeli ügyekkel, az igazság, a bűnös keresésével a másik fél személyiségjegyeinek, a felek egymáshoz való viszonyának megváltoztatásával nem foglalkozik a mediáció. Mindenki magát képviseli, az elhangzottak titokban maradnak, jegyzőkönyv nincs, egyetlen írás marad a tárgyalásról, a résztvevők, és a mediátorok által aláírt egyezség. A megszületett egyezség tartalmazni fogja minden résztvevő igényét, vagyis mindkét fél jól felfogott érdeke, hogy betartsa a megállapodás pontjait, ami azzal a „mellékhatással” jár, hogy idővel nem romlik, hanem javul a felek kapcsolata. A mediáció, ez az ősi módszer gyors, olcsó, és kevésbé fájdalmas megoldása az emberek közötti konfliktusoknak. A tárgyaláson részt vevő felek egyúttal új konfliktuskezelési módszert is tanulnak a mediátoroktól, amit hasonló helyzetekben alkalmazni is tudnak.

A mediációban nincs szükség tanúkra, ügyvédre, a mediátor sem tanúskodik senki mellett, vagy ellen a bíróságon.

Dr. Kardos Ferenc: Kapcsolatügyeletek Magyarországon

A hálózat alakulása

Kapcsolatügyelet névvel 1990-től indult rendszeres szolgáltatás Budapesten az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadóban az Országos Gyermekvédő Liga támogatásával. 1992-től a Tanácsadó dolgozói megalapították a Kapcsolat Alapítványt, amely Európai Uniós pályázatokat nyert, és elkezdte az országos hálózat kiépítését. A támogatókhoz csatlakozott a Szociális és Családügyi Minisztérium is, és így alakult ki a mai 60 tagból álló hálózat. 2005-től a Gyermekvédelmi Törvény minden 40.000 lélekszám feletti településnek kötelezően előírja kapcsolatügyelet működtetését, és az állam évi kb. 600.000 forinttal támogatja ezt a szolgáltatást.

2003-ban megalakult a Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szakmai Szövetsége, amely felvette a kapcsolatot a többi európai ország szövetségével, és 2005 januárjában Budapesten megszervezte az európai nemzeti szövetségek tanácskozását. Ezen a tanácskozáson a résztvevők kidolgozták a Kapcsolatügyeletek Európai Szövetségének alapszabályát, melynek ratifikálása 2006-ban várható.

A magyarországi kapcsolatügyeletek 1994-től kétévente országos találkozót tartanak, 2000-től nemzetközi részvétellel. Ma már 250 kiképzett kapcsolatügyeleti mediátor dolgozik az országban.

A magyar kapcsolatügyeletek jellemzői

A magyarországi kapcsolatügyeletek egységes elvek és módszertan szerint működnek. Az első semleges találkozóhely 1988-89 - ben a tatabányai nevelési tanácsadóban jött létre a gyámügyi előadók által küldött legnehezebb kapcsolattartási ügyek rendezése érdekében. Ezután 10 éven keresztül az európai hatásoktól függetlenül alakult a szolgáltatás. Ekkor kerültünk kapcsolatba előbb az angliai, majd a francia, spanyol, belga, svájci, illetve német kollégákkal, és ennek eredményeként jött létre az a sajátos magyar módszer, amely kapcsolatügyeleteink mai gyakorlata:

• Kapcsolatügyeleteink 90%-a az önkormányzatok által fenntartott Gyermekjóléti Szolgálatban működik. Ezen kívül egykét nevelési tanácsadó és civil szervezet működtet kapcsolatügyeletet.
• Minden kapcsolatügyeletünkben humán diplomás alapvégzettségű (szociális munkás, pedagógus, pszichológus), 60 órás mediációs tréninget végzett speciálisan kapcsolatügyeleti munkára kiképzett szakemberek dolgoznak. Önkéntesek által működtetett kapcsolatügyeletünk nincs, de szakemberek irányítása mellett dolgoznak önkéntesek is a kapcsolatügyeletekben.
• Minden kapcsolatügyelet vállal ellenőrzött (felügyelt) és segített (támogatott) kapcsolattartást is szemben az európai gyakorlattal, ahol ez különválik.
• A szolgáltatás igénybevevői elsősorban a bíróságok és a gyámhivatalok, kisebb részben az önként jelentkező családok (hasonlóan az európai gyakorlathoz).
• Minden kapcsolatügyeletünk együttműködik a gyámhivatalokkal és a bíróságokkal. Részükre összefoglalót készítünk a kapcsolatügyeleti tapasztalatokról. (Ez abból adódik, hogy minden kapcsolatügyelet vállal ellenőrzött kapcsolattartást is.) Mivel egyben mediátorok is vagyunk, a kapcsolatügyelet munkatársai tanúskodást nem vállalhatnak.
• A családokkal való foglalkozáskor fontosnak tartjuk a házastársi és szülői szerepek szétválasztását, a szülők közötti kommunikáció javítását, a szülői szerep megerősítését
• A mediációs tárgyalások is és a szülő-gyermek találkozók is a kapcsolatügyeleten zajlanak. (Ez is csak nálunk van így).
• Szülő-gyermek találkozás nem jöhet létre a szülők előzetes, mediátor segítségével megkötött megállapodása nélkül (sajátos, magyar megoldás a hétvégi találkozások feszültségeinek csökkentése érdekében). A mediátor a két szülővel tárgyal, miközben a gyermek érdekeit veszi figyelembe elsősorban.
• A találkozások megszervezésénél a kapcsolatügyeleti mediátorok kidolgozott kapcsolattartási szintek alapján határozzák meg az adott gyerek-szülő kapcsolat számára legkedvezőbb kapcsolattartási formát. A kapcsolat fejlődésével újabb mediációs üléseken egyeznek meg a szülők a továbblépésről (ez a mi saját „találmányunk”, ami után már érdeklődnek az európai kollégák).
• Kapcsolatügyeleteink zömmel önkormányzati fenntartásúak, és állami támogatást kapnak. (Csak nálunk van olyan törvény, amely előírja kapcsolatügyeletek kötelező létrehozását, és meghatározza a támogatás összegét).Néhány civil szervezetben működő kapcsolatügyelet pályázatokból tartja fenn magát.
• Kapcsolatügyeleteink az őket fenntartó intézményhez tartoznak munkaügyi és működési szempontból. Szakmailag a módszer kidolgozója, a Kapcsolat Alapítvány és a hálózatot összefogó Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szakmai Szövetsége nyújt segítséget számukra (a többi európai országban is hasonló a szövetségek szerepe)

Módszereink

A kapcsolatügyeletek célja a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolat kiépítése, javítása, ápolása, annak az állapotnak a megközelítése, amely lehetővé teszi a szülőnek, hogy szülőként tudjon működni, és a gyereknek, hogy szülője gyermekének érezhesse magát. Ez az állapot teszi lehetővé, hogy a szülői minta érvényesülhessen, a szülői szerep működhessen, és a gyermek szocializációjában szerepet kapjon a tőle távol élő szülő is. Akkor dolgozunk jól, ha elérjük azt, hogy a gyermek a szülőtől, nagyszülőtől, testvértől való fizikai elszakadása ellenére sem távolodik el lelkileg a számára fontos személyektől, és így nem támad olyan érzelmi hiányérzete, amely megzavarná személyiségfejlődését, és egészséges felnőtté válását.

A kapcsolatügyelet olyan szolgáltatás, amely eszközként segíti ezt a folyamatot. Ennek a szolgáltatásnak része

• a találkozási pont egy olyan helyen, amely egyik szülő számára sem jelent előnyt a másikkal szemben,
• az a szakembergárda és az önkéntesek csapata, akik segítenek,
• a mediáció a két szülő között a találkozások előtt,
• a házirend,
• a kapcsolattartási szintek és lépcsőfokok alkalmazása,
• a szobák felszereltsége,
• a kidolgozott adminisztrációs rendszer,
• az esetmegbeszélések, szupervíziók, szakmai teamek,
• a gyámhivatallal, bíróságokkal való együttműködés,
• az ellenőrzött és a segített kapcsolattartási forma különválasztása.

A találkozási pont biztosítása önmagában nem elegendő. De ugyanígy kevés a mediáció alkalmazása egyedül. A Kapcsolatügyelet komplex módszer: A mediációt arra használjuk, hogy a szülők kizárólag a kapcsolattartás módját illetően meg tudjanak állapodni . Ennek a megállapodásnak a része a házirend elfogadása is. A mediátor a tárgyalás alatt a gyermek érdekét képviseli.

A kapcsolatügyeleti mediátor segítségével elkészített írásbeli megállapodás nélkül nem használhatják a szülők a szolgáltatást találkozási pontként. Ezzel a módszerrel kivédhetjük a találkozások alkalmával kirobbanó éles konfliktusokat. A bíróság előtt kötött kapcsolattartási megállapodások ugyanis nem szabályoznak fontos apró részleteket, aminek következtében a kapcsolattartás megvalósítása közben éles konfliktusok alakulnak ki a szülők között, és ez vezet oda, hogy végül már csak a kapcsolatügyelet igénybevételével tudják lebonyolítani a találkozásokat. A mediációt tehát a gyermekek és látogató szülőjük közti találkozások előkészítésére használjuk. A találkozási hely sem nélkülözhető, hiszen a mediátor segítségével létrejött megállapodásban foglaltakat az esetek nagy részében csak semleges helyen lehet megvalósítani. Itt a gyermek számára biztonságos, életkorának megfelelő játékokkal berendezett, otthonos szobában a feltételeket megteremtő, de háttérben maradó, erre a munkára felkészített személyzet segít abban, hogy szülő és gyermek megtalálják egymáshoz az utat. A kapcsolatügyeletek nem csak olyan esetekkel foglalkoznak, ahol válásról van szó, hanem minden olyan esettel, ahol a szülő és a gyermek kapcsolata megszakadt, vagy sérült. Tehát nevelőszülőhöz vagy intézetbe került gyermek és szülője, testvérei, nagyszülei között, vagy a szülők és nagyszülők ellenségeskedése esetén is használható a szolgálat.

Jól illeszkedik a mediáció és a semleges találkozóhely együttes alkalmazásához egy olyan szülő-csoport, amely mind a gyermekükkel együtt élő, mind a különélő szülőket segít felkészíteni a találkozásokra , illetve segít feldolgozni a találkozások utáni érzéseket, indulatokat. A kapcsolatügyelet módszere a tapasztalatok alapján folyamatosan alakul, változik. Alapdokumentumaink: az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény I. rész 9/3. sz. cikkelye, valamint a Kapcsolatügyeletek Európai Chartája, amely kimondja, hogy a gyermeknek alapvető joga, hogy mindkét szülőjével rendszeres kapcsolatot tartson. Ennek a kapcsolatnak az eredményesebb, biztonságosabb kialakítása érdekében folyamatosan újabb szabályokat, módszertani megoldásokat dolgozunk ki, továbbfejlesztve a módszert.

A kapcsolatügyeleti munka fázisai

A kapcsolatügyeletet önként, vagy a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kereshetik fel a szülők. Mindkét esetben először külön-külön négyszemközti beszélgetésre hívjuk őket. Már a behívó levélben tájékoztatjuk a szülőket a kapcsolatügyelet munkamódszeréről, és elküldjük házirendünket, valamint azt az egyezség-szöveget, amelyet alá kell majd írniuk az egyéni beszélgetés alkalmával, ha egyetértenek a kapcsolatügyelet módszerével és házirendjével.

Az egyéni, mediációs ülést előkészítő beszélgetés, és a kapcsolatügyelettel kötött Egyezség aláírása után vehetnek részt a szülők kb. egy hét múlva a mediációs tárgyaláson, ahol megkötik egymással a kapcsolattartást szabályozó megállapodásukat, amelyet a mediátor is aláír.

A szülők közötti írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő időpontokban, időtartamban, helyszínen és módon jöhetnek létre ezután a találkozások a szülő gyermek kapcsolat aktuális szintjének megfelelő formában.

Az első megállapodás módosításaiban újabb mediációs tárgyalásokon egyeznek meg a szülők mindaddig, amíg segítségünk nélkül is rendezni tudják kapcsolattartási ügyüket.

Terveink

Sürgető feladat régiók felállítása, kézikönyv összeállítása, lap indítása, folyamatos szupervízió, továbbképzés, erős szakmai érdekvédelem biztosítása a kapcsolatügyeleten dolgozók részére.

1. Nagy hiányosságunk, hogy jelenleg igen kevés civil szervezet vállalja kapcsolatügyelet működtetését, az egyházak pedig egyelőre mereven elzárkóznak ettől a feladattól. További hálózatépítési lehetőségek a határon túli magyarlakta területek, a börtönök, és a drogrehabilitációs intézetek.

Szeretnénk tevékenységünket olyan irányba is kiterjeszteni, ahol még hatásosabb prevencióra van lehetőség, a válási és családi mediáció területére.

A jövőben nagyobb aktivitást kell kifejtenünk a médiában, hogy tudatosítsuk a gyermekek mindkét szülőhöz való jogát, ismertessük hálózatunk munkáját. Vállalnunk kell a nyilvános vitát a szélsőséges nő és férfipárti szervezetekkel. Fel kell hívni a figyelmet a gyermeküktől távol élő szülő kötelességeire, és a gondozó szülő felelősségére. Széles körben ismertetni kell azokat az elítélendő trükköket, amelyeket láthatáskor alkalmaznak saját gyermekük rovására. Jó kapcsolatot kell kiépítenünk az ügyvédi kamarával, a családjogi bírókkal, és a gyámhivatalok vezetőivel, és ápolni kell a Minisztériumokkal kialakított jó viszonyt.

Jogosnak tartanánk, ha 15 évi tevékenységünk elismeréseként állami, vagy önkormányzati támogatással önálló épületbe kötözhetne végre a Kapcsolat Alapítvány és a Szövetség.